Biogáz házilag

A fejlődő országok lakosai egyre inkább érdeklődnek az olcsó és házilag megoldható biogázt előállító módszerek iránt. A legegyszerűbb háztáji megoldás az előállításra, ha egy zárható tartályba gyűjtjük a ledarálva előkészített szerves konyhai hulladékot. Ennek hatékonyságáról számol be Harka Man Lungkhimba, a kathmandui Tribhuvan Egyetem Környezettudományi és Mérnöki Intézet kutatója „A háztartási hulladékból előállított biogáz biodegradációs anaerob emésztéses módszerrel” című cikkében.

Harka Man Lungkhimba és munkatársai kísérletet végeztek a kis kapacitású biogáz termelő rendszer hatékonyságával kapcsolatban. E cikk azért is fontos, mert kifejezetten a háztáji viszonyokat tartja szem előtt, és segítséget nyújthat kis kapacitású rendszerek olcsó és egyszerű kiépítéséhez.

A biogáz termelő rendszer egységeit illetően az emésztő tank 1 m3-es víztartályból és 0,75 m3-es gáztartályból áll. Inokulumként 60 kg tehéntrágyát használtak fel kezdetben, majd a rendszert vízzel feltöltötték és a naponta adagoltak 1-2 kg háztáji szerves hulladékot, amivel a fermentációért felelős baktériumkonzorciumot táplálták.

Biogas Analyzer Gas Board-3200P műszerrel mind laboratóriumi, mind szabadföldi körülmények között megvizsgálták az előállított gáz metántartalmát.

A legnagyobb napi biogáz termelés 235 l volt, ami kb. 65 perc gázzal való tüzelést tett lehetővé. Ennek energia tartalma 1,55 MJ/­h . Az átlag gáztermelés friss hulladékból kb. 60 l/ kg volt.

A nagyon savas pH-t okozó hulladékokat le-számítva, mindenféle 10-20 mm-es darabokra aprított háztartási szerves hulladékot fel lehet használni a fermentor táplálására. A kis kapacitású biogáz termelő egység arányait 1: 0,75 (1m3 fermentor tartály és 0,75m3 gáztároló) megtartva, hatékony háztáji megoldást nyújt-hat egy 4-6 tagú család részére, ahol napi 1-2 kg biológiailag lebomló hulladék keletkezik. A házi biogáz üzem meg-építése két embernek kb. 4 órányi munkájába kerül.

A kezdeti alacsony metántartalom később felülmúlja a szén-dioxid-tartalmat, és eléri az 57,74%-os maximumot. A metántartalom függ az emésztési hőmérséklettől (optimum-tartománya 32-37 °C), a betáplált szerves anyag típusától és a pH-tól, melynek optimuma pH 6-7 közötti.

A biogáz fűtőértéke átlagosan 20,2 MJ/m3, mely a metán tartalom alapján volt meghatározva. Az előállított biogáz mennyiség (0,235m3 /nap) éves szinten 85 m3 , ami 477 KWh hőenergiával egyenértékű.

A tűzifát biogázzal helyettesítve évente 751 kg -mal, míg az LPG-t helyettesítve évente 118 kg-mal mérsékelhető a CO2-kibocsátás.

Ezen értékek akkor igazán beszédesek, ha figyelembe vesszük, hogy háztartási méretről van szó. Ha országunkban, nagy számban létesítenek ilyen biogáz termelő egységeket, komoly lépést tehetünk a jövőnkért, gazdaságunk fellendítésért, különös tekintettel arra, hogy Magyarország CO2 kvóta eladása az ország jelentős bevételét teszi ki.

Az egység telepítési költsége alacsony, és egyszerű eszközökkel olcsón, kis technikai jártassággal is viszonylag könnyen összeállítható. Egyszerűsége és hatékonysága alapján ez az eszköz megfelelő arra, hogy megtegyük a kezdő lépéseket tisztább jövőnkért.

A házi biogáz-reaktor nevű magyar találmány felhasználásával havi legfeljebb 12 ezer forintból fűthető ki egy átlagos családi ház, és ebben az összegben már benne van a villanyszámla is. Kiss Péter, a találmányt szabadalmaztató feltaláló az MTI-nek elmondta: Magyarországon több mint 2 millió lakásban van egyedi gázfűtés, ezek fele-fele arányban konvektorral, illetve kazánnal működnek. A berendezés várhatóan őszre válik kereskedelmi termékké, a kalkulált ára (a reaktor és a gázmotoros generátor) 1,1 millió forint, a hőszivattyút külön kell megvásárolni – tette hozzá.

Egy tipikus 100 négyzetméter alapterületű, plusz tetőtér-beépítésű családi ház kifűtéséhez egy szezonban mintegy 3000 köbméter földgáz kell. Ennek az ára ma Magyarországon – támogatás nélkül – 300 ezer forint. A Kiss Péter által szabadalomra bejelentett házi biogáz-reaktor ennek harmadából fűti ki a házat és látja el villanyárammal is a háztartást. A találmány első díjat nyert nemrégiben a Dreher által meghirdetett „Jövő fiatal vállalkozója 2006” pályázaton. A találmány piaca adott és a megtérülés – a mai gázárak mellett is – belül van az öt éven, amely belátható időtávlat. A biogáz reaktorban baktériumok bontanak el szerves anyagot, és a gáz mellett humusz keletkezik még.

A biogáz fűtőértéke lényegében megegyezik a földgázéval, így a fűtőberendezéseket – direkt felhasználás esetén – nem kell kicserélni. Eddig a legkisebb biogáz-telepek is családi farmokhoz voltak méretezve, és az ott keletkezett állati ürülék, valamint másra fel nem használható szerves anyag (például szalma) adta azt a biomasszát, amelyből gázt fejlesztettek. A gázt pedig egy gázmotorhoz kapcsolt generátor alakította villanyárammá, míg a gázmotor hűtővízével fűteni lehetett. A berendezés – a találmány szerint – mostantól elfér egy 2 méter átmérőjű és másfél méter magas tartályban.

A biogáz-reaktor napi 40 kilogramm szerves anyagból és 100 liter vízből 10-50 köbméter gázt képes előállítani. Mint a feltaláló az MTI-nek elmondta, legjobb anyag a silókukorica, ebből a 40 kilogrammnyi mennyiség mellett biztosan napi 30 köbméter feletti gáz keletkezik. Ennek az ára 10 forint kilogrammonként, és terveik szerint házhoz szállítást is vállalnak. E legdrágább megoldással a havi üzemeltetési költség 12 ezer forint. (Aki maga állítja elő a biomasszát, annak ingyen van az üzemeltetés.)

Ennyi pénzből évi 7 ezer kW óra villanyáram állítható elő, ami napi 20 kW órát jelent. Ebből a mosás, mosogatás és világítás mellett lehet még két órát szaunázni is. A fűtés ugyanis minimális energiaráfordítást igényel ebben a rendszerben. A gázmotor és a reaktor hulladékhőjét hasznosítva egy hőszivattyú adja a meleget a lakásba, illetve nyáron ez hűti a lakást.

Forrás: megujulunk.blog.hu és zöldtech.hu

★★★★★

epitesi-hitel.hu