A weboldal kedvező áron eladó !
Bővebb információ: gini[@]gini.hu
Tolóajtó készítése házilag




Tolóajtó készítése házilag

Tolóajtó készítése házilag

A pántos ajtóknak van egy hátulütőjük: a nyitás irányában tetemes holt terük van. Ez általában nem okoz problémát, ám néha nagyon bosszantó helyzeteket szülhet, ha helyszűkében vagyunk. Természetesen meg lehet szokni az ilyen helyzetben kialakult “koreográfiát”, de el is lehet kerülni. Mivel térbővítésre nincs mód, ezért az ominózus ajtókat kell ideálisabb helyigényű tolóajtókra cserélnünk. Kialakításukat tekintve szinte alig van holtterük, és szerelésük sem sokkal bonyolultabb, mint egy szokványos, pántokra szerelt ajtó.

Cikkünkben e lehetőségeket ismertetjük és a különféle tolóajtó megoldások közül mutatunk be néhányat. A tolóajtók általában kétfélék: alsó megtámasztásúak, vagy felül függesztettek. Ha a zárólap, azaz az ajtólap könnyű, vagy kis méretű, egyszerű csaphornyos megvezetés mellett is könnyen mozgatható. A régi vitrines szekrények tolóüvegeit pl. mart hornyokba helyezve lehetett mozgatni. Hátránya, hogy a zárható felületekhez két egymás mögött elhelyezett üveglapra és vezetőhoronyra van szükség. A vezetőhornyok többnyire különálló lécekbe martak, és ezt a páros alkatrészt kell a szekrény korpuszának szélére csavarozni. Nehezebb ajtólapoknál pl. iratszekrényeknél az alsó élbe mart horony keményfa csapra ül fel, s ezen csúsztatható el.

A felső megvezetést az ajtó élére mart mély aljazás adja, amely a vezetőhoronyba illeszkedik. E megoldás hátránya a nehézkes mozgatás, az alsó vezetőcsap gyors megkopása. Könnyen mozgatható, jól megvezetett tolóajtókat csak görgők és megfelelő pontosságú vezetősínek alkalmazásával érhetünk el. A barkácsolók saját kezűleg azért is nem készítettek tolóajtókat, mert túl bonyolult volt számukra a különféle görgős részelemek kialakítása. Újabban viszont többféle megoldás között is választhatunk, a kimondottan a számunkra készített gyári tolóajtó elemek felhasználásával. Nos, akkor lássuk, hogy – a teljesség igénye nélkül – milyen elemeket is építhetünk be leendő szekrényeink tolóajtóiba.

Előbb azonban nem árt, ha megismerkedünk a tolóajtók néhány jellegzetes tulajdonságával is. A zárható felületet ugyanis csak két vagy több, egymás mögött két sorban mozgatható ajtóval lehet lezárni. Ebből adódóan az ilyen ajtóknak nem a szekrények előtt, hanem a mozgatásuk síkjában van a holtterük. Igaz, hogy ez csak időleges, hiszen eltolásukkal ez áthelyezhető. Az ajtólapoknak legalább 20 mm-nyire fedésben kell lenniük középen, szélességük a tárolóhely adottságaihoz igazítva ideálisan választhatók meg. Mozgatásuk szempontjából lényeges a súlyuk is, a könnyebbekhez 35 kg-ig alsó támgörgőket , a súlyosabbakhoz viszont már felső, görgős felfüggesztőket célszerű használnunk. A görgőkhöz mindig a megfelelő síneket használjuk. Ezek hossza általában 2 m. Az igényesebb készletek rugalmas ütközőket és végállás rögzítő elemeket is tartalmaznak.

A tolóajtók speciális formája a harmonika tolóajtó , amely általában két-két osztott szárnyból áll, kinyitásakor ajtólap párjaik teljesen egymás mellé simulnak. Így egy nagyobb szekrény teljes rakodóterét hozzáférhetővé teszik, az ajtószárnyak nyitásához viszont csupán egy ajtószárny szélességű helyre van szükség. Az ajtószárnyak általában 40 kg súlyúak lehetnek, illetve a nehezebbekhez speciális felfüggesztők és sínek szükségesek. Az egységcsomagos szerelvények egy ajtószárnyhoz valók, az idegen nyelvű beépítési útmutatón kívül a kötőelemeket is tartalmazzák. A megfelelő sínt azonban többnyire külön kell megvásárolnunk, amihez a beépítési útmutató ad pontos és betartandó információt.

A “legkönnyebb” megoldás 12 kg súlyú, 13-19 mm vastag ajtókhoz való. Ez alsó támgörgős, az ajtólapba mart 30 mm átmérőjű fészekbe illeszthető, teljesen műanyagból készített “futómű” . A könnyű ajtólapokat a szekrény fedő-, illetve fenéklapjának mart hornyaiba üthető mélyített műanyag sínek vezetik meg. A görgők a sínek szélső peremén futnak, az excenteres ház sínbe nyúló része vezeti meg alul az ajtót. Alulra azonban választhatunk műanyagból készült dupla pályás, felcsavarozható vezetősínt is. Felül rugós vezető csap nyúlik a felső vezetősínbe, így az ajtót könnyű a helyére tenni, és onnan kiemelni sem nehéz. A két ajtó között legkevesebb 3 mm hézagot szükséges hagyni. A mozgó ajtók kissé zajosak, de nem számottevően.
A 40 kg-nál nehezebb ajtókat már célszerűbb felső vezetősínre függesztve megvezetni. Súlyuktól függően egy-, vagy kétgörgős, illetve kettős ikergörgővel ellátott függesztő elemek között válogathatunk. Ezek között legegyszerűbb az ajtólapok oldalára csavarozható egy- és kétgörgős felfüggesztés . Ezek mindegyike rugalmas végállás rögzítő idommal is ellátott, alul pedig horony megvezetésűek. Ehhez a változathoz felülre acéllemezből sajtolt kétpályás, alulra pedig két horonyba üthető, vagy egy felcsavarozható műanyag vezetősín szükséges. Az ajtólapok vastagsága 16-25 mm közötti lehet, az ajtók között 5 mm távolság az ideális. A görgők nem kimondottan csendes “üzeműek”, de zajuk elviselhető.

Igényesebb, és csendesebb az iker görgőpáros ajtófelfüggesztő szerelvény . Ez igen könnyen mozgatható, nagyon pontos ajtómegvezetést biztosító szerelvény középnehéz, 40 kg-nál nehezebb ajtókhoz. Három oldalról zárt alumínium idomsínben futnak a görgős ajtófelfüggesztők, amelyeknek lelógó menetes szárára lehet felfogni az ajtólapokat az élükre csavarozott vasalatok segítségével . Alul az ajtó élébe mart hosszanti hornyot kell készíteni a műanyag vezetőcsap számára. Az ajtót, pontosabban a görgős szánt, felül a vezetősínre erősíthető gumibakos végállás-ütköző fogja meg. A testes, 30 mm vastag ajtólapokhoz való felfüggesztőelemek és a precíziós vezetősín csendes és nagyon könnyű ajtómozgatást tesz lehetővé.
Kimondottan nehéz tolóajtókhoz való a robosztus felépítésű szerelőegység . Függesztő görgőit az ajtólapok belső oldalára kell felcsavarozni. Görgői csapágyazottak, precíziós alumínium sínen futnak. Végállás-ütközőit a vezetősínre lehet felszerelni, alul pedig horonyban futó vezetőél akadályozza meg az ajtólapok kimozdulását. E szerelőegységnek a sín is tartozéka. Tükörrel borított ajtókhoz is használható. A harmonika tolóajtókhoz is van szerelési készlet, amely a szárnyak összekapcsolásához szükséges pántokat is tartalmazza . Az ilyen megoldású ajtókhoz speciális kialakítású vezetősín szükséges, amelyben a rugós kitámasztást is biztosító csúszóbetét mozog. Az ajtópár beszereléséhez a szükséges csavarokon kívül még egy villáskulcs a készlet tartozéka.
Mivel a vezetősíneket többnyire külön kell megvennünk, esetenként ezeket magunknak kell összeválogatni, nem árt előbb alaposan tájékozódnunk. Előbb válasszuk ki a megfelelő ajtófelfüggesztő készletet, amelyek csak egy-egy ajtólap, illetve harmonika tolóajtó esetében egy ajtólap-pár felerősítését teszik lehetővé. Minden további ajtóhoz újabb készlet szükséges. Az ismertetők alapján válasszuk ki a megfelelő alsó-felső vezetősíneket , amelyek általában 2 m hosszúak.
Ha hosszabbra van szükségünk, akkor toldásra kényszerülünk. Ez semmi gondot nem okozhat, de pontos munkát igényel. Ha a sínek gyárilag levágott végét illesszük össze, akkora görgők zökkenőmentesen futnak majd át az összeillesztett részen, feltéve, hogy oldalaikat is pontosan egy síkba állítva erősítettük fel egymás mögé.

Ne feledkezzünk meg a sínek lefedéséről sem. A legtöbb vezetősínt ugyanis a fedőlap alsó oldalára, vagy a mennyezetre szerelt tartólécre kell felcsavarozni. A látható vezetősín eltakarására elég a szekrény fedőlapjának az élére egy 80-100 mm széles takarólapot erősítenünk, ez a sínt máris teljesen eltakarja. Alul ritkán van erre szükség, hiszen ide általában műanyag vezetőlécek kerülnek, amelyekhez csak 5,5 mm mély és 7,5 mm széles horony szükséges, ennek kimarását viszont célszerű a lapszabászatokban elvégeztetni. Lényeges a hornyok távolsága is. Ezt pedig csak az ajtólap vastagsága, az alkalmazott görgős felfüggesztés és a sínek mérete alapján határozhatjuk meg. Egyszóval előbb vegyük meg a szükséges gyári elemeket, majd a szerelési útmutatók alapján tervezzük meg a szekrény testét. Többnyire csak egy szilárd kávát kell kialakítanunk. Sőt, ha szerencsénk van, még ez sem kell, hiszen faltól-falig érő gardróbszekrényekhez csak masszív keretet kell a falakra erősítenünk.

Az ajtókat azonban gondosan, a szerelvényekhez igazodva kell méreteznünk. Ha a fő méretek már megvannak, akkor gondolkodhatunk azon, hogy az ajtólapokat milyen anyagból, miként állítsuk össze. A divatos zsalus ajtókat pl. szálban kapható félkész keret- és betétlécekből a legkönnyebb összeállítanunk. Ilyen ajtók ugyan készen is kaphatók, ám a méretük nem biztos, hogy megfelelő a számunkra. Könnyű ajtólapokat készíthetünk pl. léckeretre ragasztott vékony rétegelt lemezből, de vékony falburkoló elemeket is felhasználhatunk a burkolásukhoz. A szálban kapható fóliázott idomokból készített keretekbe két oldalon tapétával leragasztott farostlemez táblákat is tehetünk, így a szekrényünket igazából beépítetté tehetjük. Ha viszont az ajtólapokra tükröt kívánunk erősíteni, akkor ezeket 19 mm vastag faforgácslapból szabassuk le, a tükörlapokat vékony léckeretbe fogatva ragasztóval erősítsük az ajtókra. Olcsóbb azonban, ha tükörcsempét használunk erre a célra, a lapok közé 5×5 mm-es fényezett lécekből rácsot ragasztunk az ajtókra. Azt azonban ne felejtsük el, hogy az ilyen ajtók igen súlyosak, ennek megfelelő felfüggesztőket, vezetősínt és kávaszerkezetet is igényel.

Forrás: ezermester.hu



Házilag készített dolgok. Ötletek és praktikák a házilagos megoldásokról, avagy hogyan csináld házilag ?