Fűtésszerelés házilag
Szakemberek szerint, nem javasolt. Hogy miért ? Meg kell tervezni a kifűtendő helyiség hőigényét és ennek figyelembevételével kell méretezni fűtési rendszerünket. (Ha megelégszünk egy sarokba állított vaskályhával akkor, maximum a füstgáz elvezetéssel kell bíbelődnünk, amennyiben nem akkor legalább olvassuk el a következő pár sort mielőtt házilagosan állnánk neki a fűtésszerelésnek.
1. Fűtési hőszükséglet számítás. Segítségével megállapítjuk a mértékadó téli külső hőmérsékletviszonyok között (általában -11…-15°C) az épülethatároló szerkezeteken át környezetbe távozó hőenergia mennyiségét – mindezt helyiségenként. A központi fűtéssel ellátott helyiségek hőveszteségének összege pontosan egyenlő azzal a hőmennyiséggel, amelyet a fűtési rendszer hivatott pótolni.
2. Hőleadók kiválasztása/méretezése. A hőleadók lehetnek radiátorok, vagy ezek kombinációja sugárzófűtéssel (pl. padlófűtés). A padlófűtés esetenként egyedi konstrukciójú hőleadó, emiatt tervezni, méretezni szükséges. A radiátorok sorozatgyártásban készülnek, a feladat a megfelelő gyártó és típus kiválasztására korlátozódik. Legfontosabb szempontok: leadott hőteljesítmény, sugárzás/konvekció aránya, helyszükséglet, speciális elvárások (pl. törölközőszárítás), esztétika. Nagyon fontos még a hőleadó kiválasztása előtt eldönteni az úgynevezett fűtési hőfoklépcsőt, azaz a fűtővíz előremenő- és visszatérő hőmérsékletét. Úgynevezett normál esetben a radiátoros fűtések hőfoklépcsője 90/70°C: a ma leggyakrabban használatos hőfoklépcső azonban 80/60°C, erre a radiátor kiválasztásánál ügyelni kell.
3. Csőhálózat tervezése. Az építészeti tervek, a hőleadók és a fűtési hőfoklépcső ismeretében a csőhálózat nyomvonala megtervezhető. A csővezeték keresztmetszetének (dimenziójának) meghatározása méretezéssel (hidraulikai ellenállás számítással) történik. A hidraulikai ellenállást a szivattyú küzdi le: ezt a tömegáram és a szükséges emelőmagasság függvényében lehet kiválasztani (falikazán esetében ez előre beépített).
4. Kazán kiválasztás. A kazán kiválasztása igen sokféle szempont alapján történhet (pl. energiahordozó rendelkezésre állása, elhelyezhetőség, helyszükséglet stb.). A kazán teljesítményét leggyakrabban NEM a fűtési hőszükségletre válasszák, mert az jóval kevesebb, mint a melegvíz termelés hőigénye.
No, amennyiben még mindig szerelnénk akkor olvassunk alaposan utána a dolgoknak, majd beszéljünk valami szakemberrel aki végez valami kalória számítást a kazánra vonatkozólag, ami még meggondolandó, hogy falon kívül vagy falba fut a vezeték, majd irány a kölcsönző szerszámokért. Már az elején érdemes elhatároznunk, hogy milyen kötési módot választunk, ezt egy jobb szerelvény boltban is elmondhatják. Egyébkénk, érdemes megemlíteni, hogy apróhirdetéseken szinte féláron vehetünk meg mindent. Először is milyen szerszámokra lehet szükségünk: csőfogók, peremező gép, fűrész, tágító, sorjázó …. egyébként két fő szerelési módszer van mely nem igényel forrasztást, a peremezős és a tömszelencés, a peremezéshez peremezőgép kell. Peremező gép egyébként kölcsönözhető, 1-2 napra is.
Érdekes szakmai cikkek fűtésszerelés témában itt: futesszerelo.dugulaselharitas.net
