Rágcsálóirtás házilag

Rágcsálóirtás házilag

A cikkben inkább csak riasztásról lesz szó, az irtást bízzuk csak szakemberekre.

Egér a házban
Az egerek legfőképp ősszel, az első fagyok beálltával jelennek meg a házunkban, és ha nem teszünk semmit, tavaszig vendégeskednek nálunk. A bőséges táplálékot és biztos búvóhelyet jelentő házakból természetesen a rossz idővel együtt sem tűnnek el, hacsak nem gondoskodunk eltávolításukról. Elsősorban a települések szélén, illetve zöldterületek közelében lévő házak, lakások a veszélyeztetettebbek, a belvárosokban ritkább az egér. Lakásunk vagy házunk elhelyezkedése mellett a rossz higiéniás viszonyok is csalogatóak lehetnek az egerek számára, ezért a megelőzés első szabálya: a búvóhelyet adó terület – szemétkupac, lomtár – felszámolása. A legkézenfekvőbb óvintézkedés egy agilis macska beszerzése, de ez – különösen városi lakásokban – nem mindig lehetséges.

Az egerek elleni védelemnek két formája lehet: a távol tartás vagy elűzés, illetve a kiirtás. Azt, hogy az egerek elleni küzdelem egyidős a civilizációval, jól mutatja, mennyi házi praktika, háziasszonyok által kikísérletezett megoldás létezik a rágcsálók távol tartására. Egyesek szerint az egérlyukba az állatok számára kellemetlen szagot árasztó szereket kell tenni. Ilyen lehet a keserű mandula, a fokhagyma vagy a borsmenta. Szintén eredményes lehet, ha terpentines rongyot helyezünk el az egerek által bejárt útvonalakon, lyukaknál, de bármilyen egyéb, erős szagot árasztó folyadék is hatásos lehet. Nagyobb házaknál persze azt sem könnyű felfedezni, hol, melyik résen, milyen útvonalon járnak a rágcsálók. Ha a feltételezett területeken homokot szórunk el, esetleg papírral fedjük be a lyukakat, néhány nap alatt feltérképezhetjük az élőhelyeket és útvonalakat: a kirágott papír és a homokban hagyott nyomok alapján.

Ha azonban egy egércsalád befészkelte magát az otthonunkba, már ritkán segít a szagokkal való riasztás, – radikálisabb megoldást kell keresnünk. A gyerekekre és háziállatokra veszélytelen a diós-dunsztosüveges módszer. Lényege, hogy a nyílásával lefelé fordított dunsztosüveget egy fél dióval támasztjuk ki, úgy, hogy a dió bele az üveg belső felére nézzen. Ha az egér megpróbálna hozzájutni a csemegéhez, be kell másznia az üveg alá – ahogy megmozdítja a diót, ki is löki az üveg alól, és csapdába kerül. Élve befogók a boltokban is kaphatók, ide sorolható az olcsó, de meglehetősen kegyetlen ragasztós egércsapda – az egér beleragadva még nagyon sokáig életben marad. A legismertebb egérfogó szerkezet a nyaktilós csapda. Érdemes tudni, hogy az egérnek csak a mesében a kedvence a sajt, ezekbe a csapdákba tegyünk inkább nápolyit vagy kekszet.

Mérget csak akkor alkalmazhatunk, ha sem gyerek, sem háziállat nem férhet hozzá. Megoldás, ha kivágott dobozba, ládába helyezzük a mérget, amihez házi kedvencünk így nem férhet hozzá. Különösen élelmiszerek közelében fontos, hogy a méreg színében és formájában jól elkülöníthető legyen, illetve a környezeti hatásoknak ellenálló legyen: ne bomoljon el vagy penészedjen könnyen. Ilyen szert házilag is keverhetünk: rozslisztet és gipszet 3:1 arányban elegyítünk, majd néhány csepp ánizsolajat és két-három kanál cukrot adunk hozzá, a szer mellé pedig vizet teszünk.

A boltban kapható egérirtók többsége – de ilyenek a patkányok ellen használt szerek is – véralvadásgátló anyagot, kumarin származékot tartalmaz. Ezek a mérgek nem csupán a véralvadást gátolják, de az érrendszert is károsítják – az állatok egyszerűen elvéreznek, állítólag fájdalomérzés nélkül. Fonalka Attila, a Fonalka és társa rágcsálóirtó cég tulajdonosa elmondta, hogy a rágcsálóirtást végző cégek is ezeket a szereket használják. És bár a leghatásosabb módszernek tartja, „találkozott már” rezisztens egerekkel, olyan példányokkal, melyek egy bizonyos hatóanyaggal szemben ellenállóvá váltak.

Patkány a házban
Ez a rágcsáló – nem csupán külleme, de fertőző volta miatt is távoltartandó otthonunktól. A legfőképpen csatornákban, szennyvízaknákban élő vándorpatkány sok betegséget terjeszt. Egyedei bárhol felbukkanhatnak, ahol csatornarendszer van. A nyári felújítási munkák alatt a budapesti területeken is több riasztást kapnak azokon a környékeken, ahol felbontják a csatornákat – a patkányok ilyenkor a környező házakba menekülnek. A vándorpatkány ráadásul rendkívül szapora, évente három–hét ízben hozza világra utódait, alkalmanként jellemzően tíz, de akár húsz kölyköt is ellik. A házi patkány kevésbé szapora, de ugyancsak fertőző; elsősorban a föld fölött rendezkedik be, a szemétdombokat, padlást szereti. Ez utóbbi egyébként elég ritka, Magyarországon a vándorpatkány szinte teljesen kiszorította.

A patkány távoltartására és irtására több módszer is létezik, melyek nem sokban különböznek az egérirtás módszereitől. Az üzletekben nyolc- és harmincezer forint között kaphatók az ultrahangos patkányriasztók. Áruk elsősorban a terület nagyságától függ, a berendezés emberi fül számára nem, a patkány számára viszont hallható tartományban ad ki hangot.

Kereskedelmi forgalomban többféle méreg is kapható, ma már kizárólag véralvadásgátló hatóanyaggal (a rendkívül erős és gyorsan ható idegméreg tudomásunk szerint már nem kapható). A rágcsálóirtó cégek patkányok ellen is a véralvadásgátló hatóanyagot tartalmazó szereket használják – és bár szakmai fórumokon vizsgálják a rezisztenciát, Magyarországon még nem találkoztak ellenálló példánnyal.

Ha magunktól nem találunk megoldást a rágcsálók eltávolítására, szakemberek segítségét is kérhetjük. Hogy egy cég mennyiért is vállalja lakóhelyünk mentesítését, az a terület nagyságától és a „fertőzés” fokától függ. Fonalka Attila elmondása szerint egy átlagos lakás kezelése tíz-húszezer forintból jön ki, egyes vállalkozások pedig garanciát is vállalnak munkájukra. A rágcsálóirtó cégek számára előírás, hogy a mérgeket szerelvényekben – egérdoboz, patkányláda – használják, így szigetelve el a lakó- vagy tárolóterülettől. Az egerek és patkányok ellen használható komolyabb élvebefogókat elsősorban cégek használják, olyan helyeken, ahol nem lehet mérget alkalmazni. Ezek több tízezer forintba is kerülhetnek és akár ötven példány is elfér bennük. Az élve befogók libikókás elven működnek: az állat egy mérleghintaszerű szerkezeten át gyalogol be az élelemhez, a mechanika pedig visszacsapódva lehetetlenné teszi számára a visszajutást.

A különböző rágcsálóirtókról részletes leírás található itt, az oldal jobb oldali legördülő menüjében. A legtöbb helyen beszerezhető rágcsálóirtók a következők.

Forrás:http://www.fogyasztok.hu